„Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben, S elsújtád villámidat, Dörgő fellegedben, Most rabló mongol nyilát Zúgattad felettünk, …”  (Kölcsey Ferenc – Himnusz)

 A fent idézett sorok mindenki számára ismertek, bár itt nem egy magyar filmmel van dolgunk (mondjuk ha valaki nem is tudná, az első képkockák azonnal bizonyítják). Igen érdekes alkotással találkozhatott az, aki december elején (vagy akár mostanság) betért a mozikba. A film felfogható egy második résznek is, nevezetesen a The Blue Wolf: To the Ends of Earth and Sea folytatásának, amely ugyancsak 2007-ben került vászonra.

 A Mongol című film mesés tájakra kalauzolja el a nézőt, amelyet hazai szem csak nagyon ritkán láthat élőben. A német – kazahsztáni – orosz – mongol koprodukció 2007-ben került napvilágra, ám a hazai mozikba csak ezen a télen került. 2008-ban a Legjobb film jelölést kapta Sergei Bodrov, az Európai Filmakadémiától, és a Legjobb idegennyelvű filmként jelölték az Oscar-gálán.

A stáb egészen ismeretlen nevekkel van kitömve (minő meglepő?) ugyanis itt egy ’Álomgyáron’ kívüli filmmel van dolgunk. Sergei Bodrov, a rendező, már kapott jelölést a legjobb forgatókönyvért az Európai Filmakadémiától A kaukázusi folyó című munkájáért, és még ugyanakkor (1996-ban) megkapta az Ökumenikus zsűri díját a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon. Az egyébként látszik is a filmen, hogy nem szakavatatlan kezek munkája…

A forgatókönyvből itt is kivette a részét Alif Aliyevvel egyetemben (nem mellesleg ketten írták  A kaukázusi folyóét is). És még itt jegyezném meg, hogy Bodrov úr még producerként is fel van tüntetve a stábban, amely már-már szerzőivé is avanzsálta a filmet.

Tovább nem kívánnám szaporítani a szót a stábról, inkább nézzük magát a filmet.

 Főszereplőnk Tadanobu Asano (Temudjin), aki több külföldi alkotásban szerepelt már (szóval a Japán filmtörténetben biztosan megjelenik). Ő lesz az, aki minden mongolok ura akar lenni, persze nagy áldozatok árán. Szerelmét Börtét, Khulan Chuluun játssza, akinek ez az első filmje és bár nem kap nagy szerepet, mégis megnyerő a játéka. A harmadik nagyobb szerepet Honglei Sun kapta, aki előbb Temudjin barátja, majd ellensége lesz. Na ő volt az, aki a legmegnyerőbb volt számomra.

Próbáltam olyan képeket keresni, amelyek ha nem is teljesen, de legalább kicsit megmutathatnak valamit abból a látványvilágból, melyet a film tár elénk. Ha nagyon össze kellene hasonlítanom, talán az Út a vadonba jutna eszembe, ahol a civilizációt próbálták ütköztetni a természet adta szépségekkel. Viszont itt teljesen más a környezet! A legszebb viszont az egészben, hogy a sivár pusztákat is olyan ügyességgel mutatják be, hogy a rajta történő események, semmit sem vesznek el a táj szépségéből. Dúlhat rajta akár harc, lehet akármilyen szomorú jelenet, a nézőt mindig megragadja a képi élmény. Természetesen viszonylag sok számítógépes animáció is bekerült a filmbe (de hát e nélkül ma már aligha elképzelhető egy sikeres film).

 A történet arról szól, hogy Temudjin nagyon fiatalon (apja halála miatt) kán lesz. Azonban ezt nem nézik jó szemmel néhányan és ezért menekülésre kényszerül. Ekkor köt barátságot Jamukha-val, akivel később igen ellentétes viszonyt fognak ’ápolni’. A történet javarészt Temudjin szerelmének, Börtének a keresését teszi ki, akit hol megtalál, hol pedig ismét elveszít. A film végéig menekülnie kell, végül pedig egy nagy csatát vívnia (nem is akárkivel), amely eldönti, hogy ki legyen az összes mongol kánja.

Ha valakit nem vakítottak el nagyon az amerikai mozik, és kicsit érdeklődik a külföldi kultúra felé, annak mindenképpen ajánlom ezt a filmet. Bár kicsit fura (és néha idegtépő) a mongol nyelv (igen, itt mongolul beszélnek végig), a film egészen hű a korabeli szokásokhoz és öltözködéshez. Habár a mongol közönség elég kritikus volt ezekkel kapcsolatban, ’szakavatatlan’ szemmel nézve, a film a csodás környezet mellé, még egy viszonylag hihető történetet is tudott mutatni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.